Az idén 45 éves HVG címlapjai jól mutatják, hogyan és merre kalandozott a rendszerváltás után, aztán a NER-korszakában a magyar külpolitika, azokon a szövetségi rendszereken belül, amelyeket egyébként önként vállalt.
A cikk – mely kitér a Magyar Péter-jelenségre is – az orbáni Magyarországot az EU legputyinbarátabb tagországának nevezi, ahol “az intézményes rubeljobboldal” van hatalmon.
Egy piros-fehér-zöld színű sállal kelt útra.
“Brüsszelnek van egy ilyen váladékos, nyálkás, csigaszerű jellege” – mondta a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában.
A lap által emlegetett jogszabállyal összefüggő aggályok Orbán Viktor és Donald Trump idei floridai találkozójára is vonatkozhatnak, írja a lap.
Újraszámlálás ide, újraszavazás oda, a közgyűlés lesz a következő főpolgármester gerince. Gulyás szerint gyáva, a valóságban bölcs az Európai Bíróság (és a NATO), hogy csak a választás után megy neki Orbánnak. Közben Magyar bevihet egy újabb gyomrost a miniszterelnöknek, de a nagy veréshez máshogy kell bokszolnia. Az biztos: a szélsőjobboldali áttörés elmaradása is fáj Orbánnak, bár őt és elvbarátait még sokáig kell tűrjék a demokráciánk. Választási podcastunk utolsó előtti adása Ésik Sándorral és Nagy Iván Lászlóval.
A nyugati katonai szövetség tagállamait aggasztja a magyar kormány elköteleződése a Kreml mellett.
Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a napi 400 milliós bírságot.
Elindul a vérre menő kétéves maratonfutás, Magyar Péter és Orbán Viktor számára is élet-halál kérdése, hogy 2026-ban győzzön az országgyűlési választásokon – mondja Stefano Bottoni történész.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
„Elindul a vérre menő kétéves maratonfutás, Magyar Péter és Orbán Viktor számára is élet-halál kérdése, hogy 2026-ban győzzön az országgyűlési választásokon” – mondja Stefano Bottoni történész a HVG hetilapnak.
A kormány többi tagjának sem lehet oka a panaszra, pedig Rogán Antalnak például csökkent a bevétele.
Közös nyilatkozatot tett a magyar miniszterelnök és a NATO főtitkára.
Politikai és személyi változások nélkül a Fidesz ki fog szorulni a centrális erőtér középpontjából, és ezzel Magyar Péter pártjának további erősödéséhez járulhat hozzá – ez a tanulsága a vasárnapi választásoknak az Orbán-kormány szempontjából. A pályamódosításnak még a szándéka sem látszik.
Orbán Viktor szeretné, ha Magyarország olyan különleges státuszt kapna, amely lehetővé teszi, hogy semmilyen formában ne vegyen részt a NATO területen kívüli misszióiban. Ezzel újabb frontot nyit a NATO-val és az EU-val mostanában nem éppen harmonikus viszonyban. Jens Stoltenberg egyenesen a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezik, ahova Sulyok Tamás államfő nem ment el.
A New York-i Egyetem történészprofesszora, az autoriter rendszerek egyik legnevesebb kutatója a Project Syndicate-nek adott interjúban részletezi, miért vonzódik Donald Trump olyannyira az orbáni rendszer működéséhez.
Facebookon üzent a miniszterelnöknek.
A miniszterelnök Győr elvesztéséért a Borkai-ügyet okolja, Budapesten már elkönyvelte Karácsony Gergely győzelmét, Magyar Pétert pedig nem tartja a Fideszből kiugrottnak.
